A badacsonyi Szegedy-présház

Címe: Badacsonytomaj, Szegedy Róza u. 137.
Hrsz: 039/11
Funkciója: Irodalmi Emlékmúzeum.
Műemlék: M 5121 (50041/1958)

A Balaton-felvidék egyik legismertebb építészeti emlékét, a Szegedy-házaként ismert, népi barokk vonásokat mutató présházat Mezőszegedi Szegedy Ignác (+1796) és neje, Rosty Katalin (1807-1872) építette 1795-96-ban. A Sümeghez közel fekvő Ötvösön birtokos családfő jelentős tisztségeket viselt. Címei között Zala és Vas megyék táblabírája, valamint a "királyi tanácsos" tisztség is szerepelt, e mellett 1781 és 1785 között Zala megye első alispánja volt. Elsőszülött leányuk, Szegedy Róza (1775-1832) Kisfaludy Sándor (1772-1844) költővel történt házasságával került be a magyar irodalomtörténetbe. A család a megye jómódú földbirtokosai közzé tartozott. Szegedy Ignác nagyapjától, illetve apjától örökölt ötvösi birtokát folyamatosan fejlesztve, több mint huszonöt környékbeli településen szerzett újabb és újabb birtokrészeket. Mivel Ötvösön nem termett szőlő, a vidék híres borokat termő szőlőhegyein (Somlón, Töllváron, Badacsonyban) termelte a bort, amit az ötvösi és a halála előtt épített badacsonyi pincéiben tárolt.

badacsonytomaj

A présház leírása.
Az épületegyüttes három részből: emeletes présházból, vincellérházból, illetve istálló épületből áll. A késő barokk stílusjegyeket mutató, 19 X 9 m alapterületű, a Balaton felé forduló oldala egyemeletes présház oromfalas, nádfedéllel fedett, udvari oldalának emeletén hat széles nyílásból álló árkádos folyosó, és abból ívesen kinyúló lépcsőháza van. Az emeleten négy gerendamennyezetes szoba, amely a család nyári és szüreti otthonául szolgáltak. Emeletének érdekessége a folyosó közepén, a fal síkjából kihasasodó erkélyszerű megoldás, mely minden bizonnyal a Balatonra való jobb kilátást szolgálta. Az épület összhatása mediterrán hangulatot áraszt, az épületnek van egyénisége, sajátos varázsa.

Földszintjén két nagyobb és két kisebb helyiséget képeztek ki: a boltozott pincét, a szintén boltíves présházat, és két kisebb szobát, melyek raktárhelyiségül szolgáltak. A ház mellé emelt földszintes vincellérház az előbbinél sokkal szerényebb kivitelű, amely olyan, mint bármelyik parasztház ezen a vidéken: szabadkéményes konyha, kétoldalt egy-egy szobával, illetve kamarával.

badacsonytomaj

A neves borvidék legnagyobb urasági présházát már régóta számon tartja a magyar irodalomtörténeti kutatás. 1938-ban a Balatoni Társaság emléktáblát helyezett el falán, 1953-ban a magyar műemlékvédelem legelső munkái között, Gerő László vezetésével újították fel az épületet, amelynek falai között ettől kezdve irodalmi emlékmúzeum kapott helyet. Az épület utolsó nagyobb szabású felújítása 1990-ben történt, amikor a kiállítást is átszervezték. A főépület emeletén Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza személyes tárgyai kerültek bemutatásra, míg a főépület mellett álló egykori vincellérházban napjainkban a vidék borait kínálják eladásra.

A présház építéstörténete
Annak ellenére, hogy a badacsonyi présházról számos írás látott napvilágot, építésének pontos idejét a kutatás nem ismeri, a szerzők építését jobbára az 1750-es évekre teszik. A Zala Megyei Levéltár gyűjteményéből nemrégiben előkerült egy 78 oldalas "vagyonleltár" (Conscrptio . . .) melyet Szegedy Ignác 1796. szept. 16-án történt elhalálozását követően, 1897-ben járpai Spissich János (1745-1804) akkori alispán vezette megyei bizottság állított össze, s ahol - többek között - részletesen szólnak az építtető legjelentősebb és általa kedvesnek tekintett birtokáról, a badacsonyi présházról is. Az összeírásból megtudjuk, hogy a badacsonyi szőlő területe, "mely 100 kapásra való" négy részből állott: "Nemesi szőlő, Rigó szőlő, B. Rauchnétől vásárolt szőlő, Sarkanti szőlő", melynek összértéke 1510 Ft-ot tett ki. A rajta álló "újjonan építetett fönt való ház (emeletes ház), melynek fölső részében 2 szoba közben lévő boltozott kéményes Konyhával a szobáknak felső padlása bükkfa gerendákban fenyő deszkázva, úgy a Konyhának is külső része ezen három alkalmatosságoknak allya téglákkal ki rakva, a folyosó kő oszlopokra, s az ezek között levő boltozatra a folyosó is fölül gerendákra és fenyő deszkákra, alul pedig téglákra alkalmaztatott. Az alsó része foglal magában, mint egy 300 akóra való keővel boltozott pincét, egy nagy térségű hasonló képen keővel boltozott szobát, egy kis konyhát és a mellett levő kis kamarát. Az egész épület keőből mésszel előre lévő tűz fallal építetett fenyő léczre fenyő sindőllel födetett, új állapottyához képest igen jó karban vagyon". Ennek alapján biztosra lehet venni, hogy az építkezés az 1790-es évek derekán történt, hiszen az összeírásban még az épület igen gazdagon berendezett bútórai, kályhái, a falon "különféle hadi eseményeket jelentő közönséges képek" és azok vásárlási ára is fel van sorolva, továbbá részletesen számba veszi az itt munkát vállaló építőmesterek neveit, valamint az elvégzett munkáért kifizetett összegeket is. A sümegi Pressni József kőműves mester "az háznak derék falaiban 217, a boltozatokban pedig 43 n. ölet számlálván, a kőműves munkái, meszet, téglái és a napszámosokat is fel vévén ezeket bötsülve fizetve 581.30 Ft", ugyanakkor a vincellér házért 131.60 Ft-ot, az istálló építéséért 52.30 Ft-ot fizetett. A szintén sümegi Redhlinger József ácsmester "az háznak födelén levő kéczeket, fenyő sindölt, lécz és sindöl szegeket és mind pedig a szobákban lévő gerendákra való ács munkát bötsülve 221.31 Ft", a vincellér házon és az istállón végzett munkájáért 100 Ft-ot kapott. A tapolcai Forman József asztalos 125.39 Ft-ot, a sümegi Tóth József lakatosmester 58.24 Ft-ot, Reszli János sümegi üveges 12.45 Ft járandóságot kaptak, így építkezés összesen, a különféle építőanyagokat és "az fölső szobában található zöld mázos kályhát" is ideszámítva, 2813.24 Ft-ba került.

Irodalom és forrás:
Conscrptio Bonorum Mobilium et Immobilium Orphanos Splis, ac Perillis Domono condam Ignatii Szegedy de Mezzeő Szeged respicientium. Zala Megyei Levéltár 63/207. - H. L.: Badacsony. Vasárnapi Újság, 1909. 578. - RADNÓTI-GERŐ: A Balaton régészeti és történeti emlékei. Bp., 1952. 136. – PÉCZELI Béla: Műemlékekben elhelyezett múzeumok. Műemlékvédelem, II. 1958. 123. - VAJKAI Aurél: Balaton melletti présházak. Bp. 1958. 10, 20, 21-24, 25. - GERŐ László: Építészeti műemlékek. Bp. 1958. 118. - ENTZ-GERŐ: A Balaton környékének műemlékei. Bp. 1958. 24, 90-92. - Magyar Műemlékvédelem 1949-1959. Bp. 1960. 51, 133, 189. - GENTHON István. Magyarország művészeti emlékei. I. Dunántúl. Budapest, 1959. 18. - DERCSÉNYI Dezső: La tutela dei monumenti in Ungheria depo la liberazione. Acta Historiae Artium II. 1955. 103. - BEELKÁNYI Enikő: Irodalmi emlékhelyeink a Dunántúlon. A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1960/61. 217-219. - ÁCS Anna: Kiállítás-katalógus. Veszprém, 1992. - KOPPÁNY Tibor: A Balaton környékének műemlékei. Bp., 1993. 129. - KALMÁR László: Badacsonytomaj története. Badacsonytomaj, 1995. 40-42.

Miklósi-Sikes Csaba
Tanyamúzeum.hu

Tájház.lap.hu | Múzeumshop.lap.hu | Iránymagyarország.hu